KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

Megpróbáljuk itt összeszedni és könnyen érthetővé tenni az elektromos járművekkel kapcsolatos szabályokat:

Kezdésképpen a kerékpár fogalma az európai jog alapján: (168/2013/EU)

Mi számít kerékpárnak? A 250 W vagy annál kisebb legnagyobb folyamatos névleges teljesítményű, elektromos segédmotorral felszerelt, pedálhajtású kerékpárok, amelyeknél a motor kikapcsolódik, ha a kerékpáros nem folytatja tovább a pedálok hajtását, illetve teljesítménye a jármű sebességének növekedésével fokozatosan csökken, majd mielőtt elérné a 25 km/h sebességet, a motor leáll;

A magyar KRESZ szerint: r/1) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményû motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhetõ el.

Tehát, a környező országokhoz képest nálunk minimálisan nagyobbra szabták a maximálisan megengedett motor teljesítményt, azonban mindkét formában úgy kell értelmeznünk, hogy gázkar nem használható a kerékpáron, így számít teljes mértékben normál kerékpárnak. (Mivel gépi hajtású járműről beszélünk az ittas vezetés nem megengedett rajta)

Nem kell hozzá sem biztosítás, sem pedig bukósisak viselése nem kötelező.

Itt találhatóak azok a kerékpárok, amik ebbe a kategóriába tartoznak: (Kattintson a képre)

Továbbá fontos:

Kategóriák, fogalom meghatározások és alsó korhatárok

(2)   könnyű motorkerékpárok (robogók):

a) kétkerekű típusnál a motor:
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motor esetében;
b) *  háromkerekű típusnál a motor:
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál elektromos motorok esetében;
Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege nem több
425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva, és amelyek
 folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 6 kW-nál elektromos motorok esetében.

Amit, ebből fontos leszűrni: a segédmotoros kerékpár kategóriából kivannak emelve azon járművek, amik maximum 25 km/h vagy azzal kisebb sebességgel tudnak csak haladni. (Tehát nem kell hozzájuk segédmotor kerékpáros vezetői engedély)

Ide kategorizáljuk azon modelleket tehát, amik maximum 25 Km/h tervezési sebességgel tudnak haladni. 

Illetve a segédmotoros kerékpár / Moped autó kategóriához fontos tudni, hogy azokat akár a jogosítvány egészségügyi érvényességének lejártát követően is lehet vezetni, amíg maga a kártya érvényessége lenem jár. 

Erről pontosabban, így szól a rendelet:

4. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A vezetői engedély egészségügyi érvényességének lejártát követően is vezethető járművek a 2006/126/EK irányelvnek megfelelően 2013. január 19-től

Bármely nemzetközi kategóriában megszerzett vizsga alapján:

1. segédmotoros kerékpár (ideértve a „mopedautót” is)

2. lassú jármű és pótkocsija

3. kerti traktor

4. állati erővel vont jármű

„TR” kategóriában megszerzett vizsga alapján:

1. mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija

2. segédmotoros kerékpár („M” és „AM” kategória)

3. lassú jármű és pótkocsija

4. kerti traktor

5. állati erővel vont jármű

És ehhez kapcsolódóan jelent meg a kúriának is egy nyilatkozata, aminek lényeges részei itt találhatóak:

" Az interneten több fórumon keringő nyilatkozatok kapcsán az alábbiakra hívnánk fel a szíves figyelmet a kerékpárok és a segédmotoros kerékpárokkal való közlekedés tekintetében:

A KRESZ1 az alábbiak szerint határozza meg a kerékpár fogalmát: r/1. Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. Fontos tudni azt is, hogy olyan robogók esetében, melyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik, vezetői engedély sem szükséges.2

E körben megjelent a Kúria Bfv.460/2018/5. számú határozata, mely – értelemszerűen gázkarral rendelkező – robbanómotoros kerékpár kapcsán azt állapította meg3 , hogy az ilyen jármű közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetéséhez vezetői engedélyhez nem szükséges. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a vezetői engedélyhez nem kötött járművek esetében is el lehet követni a járművezetés ittas állapotban vétségét4 .

Tapasztalataink szerint nem önmagában a robbanómotoros kerékpárok vezetése, avagy a gázkarral rendelkező elektromos kerékpárok vezetése szokott rendőri intézkedéshez vezetni, hanem az, amikor ezeket a járműveket ittas állapotban vezetik. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az ittas vezetés vétségét az követi el, aki ittas állapotban gépi meghajtású járművet vezet. Itt az a lényeges kérdés, hogy a jármű gépi meghajtású-e, avagy sem. Ha a jármű robbanómotorral vagy elektromos motorral van felszerelve, akkor azt ittas állapotban vezetni nem lehet, függetlenül attól, hogy az kerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősül-e.

1 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 1. sz. függelék II. r/1. pontja 2 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete, „AM” kategória 3 [45] Mindezek előrebocsátását követően jelen ügyben a Kúria a következőket állapította meg: [46] Maradéktalanul egyetértett az ügyész felülvizsgálati indítványával abban, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Kormányrendelet 2. mellékletében - amely a kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján az engedélyhez kötött nemzetközi és nemzeti járműkategóriákat határozza meg - a robbanómotorral (vagy villanymotorral) ellátott kerékpár, mint járműfajta nem szerepel. Erre tekintettel az ilyen jármű közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton történő vezetéséhez vezetői engedélyhez nem szükséges, ezért az ilyen járművek vezetésétől való eltiltásra nem kerülhet - és a felülvizsgálattal érintett ügyben sem kerülhetett volna - sor. 4 Btk. 236. § "